Hogyan fedezték fel Oroszországban és Nyugaton Bahtyint, és mi az, amit Bahtyin fedezettfel számunkra? Elválaszthatóak-e egyáltalán ezek a kérdések? Miért érdemes ma Bahtyintolvasnunk? – teszi fel a kérdést az ELTE „Babits Előadások” című sorozatának keretébenBudapestre látogató és március 22. és 26. között mesterkurzust tartó Galin Tihanov professzorelső előadásában.
A Londoni Egyetem oktatója az irodalomelméleti gondolkodás történetének friss szelleműszakértője, akit előadásaiban elsősorban az foglalkoztat, hogyan befolyásolta a kulturális-intellektuális környezet az irodalomról való gondolkodást. Az új modern európai kánonkialakulása a két világháború közötti Párizsban vajon hatott az ott élő orosz emigráns írók éskritikusok fiatalabb nemzedékére, amikor az orosz irodalomról értekeztek? Befolyásolhatta a19. századi orosz irodalmi kánon újrarendezését az irodalmi modernség tapasztalat? Ha igen,hogyan? Milyen funkciót töltöttek be a kozmopolita diskurzusok a modernségben?
Tihanov professzor az irodalmi jelenségektől általánosabb gondolkodástörténeti keretekfelé mozdul következő előadásaiban. A kozmopolita képzelet, hallhatjuk majd, azidegenben létet ünnepli, de gyakran elfeledkezik annak gyakorta traumatikus, kényszerítővetületeiről. Milyen szerepet töltött be az összehasonlító irodalomtudomány kialakulásábanés történetében az idegen közegben létezés tapasztalata, mely a fordítást megkerülhetetlennéés nyomasztóan sürgetővé teszi? Miként élhették meg a harmincas–negyvenes évek baloldaligondolkodói a moszkvai exiliumot a Szovjetunióban? Mennyiben különbözik ez a „nyugati”idegenségtapasztalattól? Mit értünk „kikényszerített kozmopolitizmuson”?
Az utolsó előadás Európa eszméjéről szól. Georg Simmel, Oswald Spengler és Hans FreyerEurópa-képének összehasonlítása nyomán a szerzők kultúrfilozófiájának és Európáról alkotottelképzeléseinek összefüggései bontakoznak majd ki előttünk, ma mindennél aktuálisabbkérdésekbe torkollva.
A mesterkurzus programja:
2012. március 22., csütörtök
10:30 – Mikhail Bakhtin’s Discovery and the Lessons It Holds for Us (ELTE)
13:30 – Russian Émigré Literary Theory and Criticism between the World Wars (ELTE)
2012. március 23., péntek
10:30 – Cosmopolitanism in the Discoursive Landscape of Modernity (ELTE)
16:00 – Exilic Inscriptions: Literary Experiences in the Age of Transnationalism (CEU)
2012. március 26., hétfő
11:00 – Ideas of Europe in Twentieth-Century Germany: From Simmel to Spengler and HansFreyer (ELTE)
Az előadások angol nyelven folynak és nyilvánosak.
Helyszínek:
Eötvös Loránd Tudományegyetem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4. – „A” épület / 329.,Horváth János előadóterem)Central European University (1051 Budapest, Nádor u. 9. – TIGY Room)
Galin Tihanov az összehasonlító irodalomtudomány professzora a Londoni Egyetemen(Queen Mary), a közép- és kelet-európai irodalomelmélet és eszmetörténet szakavatottismerője. Korábban a Yale Egyetem és a St. Galleni Egyetem vendégtanára, illetve többekközt a Wissenschaftskolleg zu Berlin és a Collegium Budapest vendégkutatója volt. A Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (ICLA/AILC) irodalomelméletibizottságának tiszteletbeli elnöke. Az Arcadia, a Comparative Critical Studies, a Journalof Literature and Trauma Studies, és a Slavonica című folyóiratok és számos könyvsorozatszerkesztőbizottsági tagja. Díjnyertes könyve: The Master and The Slave: Lukács, Bakhtin,and the Ideas of Their Time (Oxford UP, 2000).
Magyarul megjelent írásai:
Galin Tihanov: Az irodalomtörténet jövője (ford. Scheibner Tamás), Korunk, 2012. február:49–54.
Galin Tihanov: Vajon a modern irodalomelmélet miért Kelet- és Közép-Európából ered? Ésma miért halott? (ford. Scheibner Tamás), 2000, 2012. január–február, 76–91.
Galin Tihanov az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, illetve azÖsszehasonlító Irodalomtudomány Tanszék meghívására érkezik Budapestre.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásávalvalósul meg (a támogatás száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003).
ég ez a tanulni vágyóknak, de hatalmas bulikra, sok utazásra, és életre szóló élményekre számíthat az, aki külföldre megy tanulni. Cikkünkben összeszedtük a lehető legtöbb lehetőséget – az egyetemista pénztárcára való tekintettel persze főleg ösztöndíjakról lesz szó – természetesen a szláv országokra szorítkoztunk. .jpg)
